Az etetés eddig nem volt egy túl egyszerű dolog. Négy-öt külön, stratégiailag elhelyezett pontra raktam ki szénát, hogy mindenki odaférjen valamelyikhez legalább. Persze ha esett, akkor egy hellyel kevesebb -ami fölött nincs tető- mert az ázott szénát nem eszik túl nagy lelkesedéssel. Ezenkívül napközben is legalább egy alkalommal átmentem megigazgatni a dolgokat, felszedni a még menthető szénát a földről és félrerakni a menthetetlent. Így tehát a pazarlás virágkorát élte, ezért jött az elhatározás, hogy márpedig kell csinálni egy praktikus kültéri etetőt. No meg azért is mert néhány hétig nem vagyok otthon napközben, mert kiskutyákat pesztrálok (legjobb meló a világon) és így nem tudok, csak reggel meg este etetni.

 Másfél nap munka után (ami nem az én érdemem, hanem Apáé) elkészült, majd még lefesteni kell és ráírni, hogy Blaine (ne kérdezd) és egy új lukat csinálni rá valahova, ami Botondra van méretezve, neki ugyanis rövidebb még a nyaka, mint a többieké és az általános méretek rá nem passzolnak.
 Az etető lényege pedig, hogy felül benéznek, lehajolnak, a keskeny részen elfér a nyakuk, de kihúzni már nem tudják a fejüket a szarvuk miatt. Tehát ha ki akarnak jönni onnét, előbb fel kell emelniük a fejük és úgy kihúzni. Ez pont elég arra, hogy evés közben ne akarjanak nézelődni és így a szájukba vett szénát szanaszét szórni, hanem lehajtott fejjel eszegetnek, tehát a pazarlás minimálisra csökken. Tádáá. Szóval elég szupi, és a munkát leszámítva olcsón megúsztuk, mert csak meglévő, sokszor másra nem jó anyagokból dolgoztunk.

  Úgy tűnik elvesztettem egy fogadást és ennek még örülök is. Az a helyzet, hogy én csak nyerhettem, ugyanis a kérdés az volt, hogy Kefír vajon vemhes-e. Eddig meg voltam győződve róla, hogy nem, mert olyan lapos volt, mint a Tejföl. De Dani -szívszerelmem- szerint igenis pocakos. Úgy gondoltam ilyen könnyen még nem nyertem vacsora tétű fogadást. Tegnap pedig lám egy kis pocakot véltünk felfedezni Kefíren -bár a többiekéhez képest lófütty-, megtapogattuk és hacsak nem csuklanak a belei, lakik benn valaki (és remélem nem egy alien). Persze a vemhesség legbiztosabb jele az ellés, szóval várnunk kell még legalább egy hónapot, hogy biztosra mehessünk.
 Lényeg, hogy vagy egy vacsorát vagy egy gidát nyerek. Mondjuk az elmélet szerint vemhes kell legyen, de akkor a Tejföl is. Egyik sem ivarzott vissza, ámde Kefír hirtelen apasztott el, Tejföl meg elhúzta január végéig. Ezek alapján nehéz kitalálni, a hasát meg hiába néztem eddig ha egyszer nem volt neki.
Lám, mégis a gyakorlat teszi a kecskést.