Kedves Olvasóim! (meg mertem kockáztatni a többesszámot)
Tudom mindenkinek föltűnt, hogy lusta vagyok és/vagy nem történtek izgalmas dolgok a Kerékharaszt Ranch-on. Most legalább van mit mesélnem, nagyvonalakban.

 Ősszel voltam látogatóban 3 gidácskámnál, mert ők nem mentek túl messzire, de annál szebb helyre, még településen belül. Kökörcsin és Páfrány akiknek időközben felcserélődött a nevük, csodaszépek lettek.
 Páfrány, aki most Kökörcsin, szóval Pite kisfia, olyan szép lett, simán lecserélném rá a Botondot. Nagyon hasonlít apukára, főleg a pofija és a haja. A színe tökéletes lett, szebb mind a két szülőjénél, a kis orrfolt - Pite miatt - pedig igazán belefér. Ráadásul máris hatalmas a szarva!

Kökörcsin, aki Páfrány, Kefir kisebbik fiacskája pedig ahhoz képest milyen kis nyamvadt volt, szép bakocska lett belőle. Hajacska neki is jutott, és még Boti hosszú combszőre is nála kötött ki.
 Tejszín pedig olyan mint egy kis Tejföl, egy igazi hercegnő. Kicsit bánom, hogy túladtam rajta, de így volt jó. Pedig biztosan nagyon jó anyakecske lesz.
 Botond köténye még októberben félre lett rakva, ha szerencsém van, akkor utána volt csak sikeres akció, mert hogy konkrét esetet nem láttam egyszer se. De december elejétől már érezni a kis rugdosókat a pocakokban. Sajnos, LSD elvetélt, valószínűleg fizikai ok miatt, mint pl ütés. Az abrakban esetlegesen lévő toxin is okozhat ilyet, de mivel a többieknek nincs bajuk, ezért nem hiszem, hogy az lett volna. Azóta már jól van és Botond már intézkedett is az ügyben, úgyhogy ha minden jól megy, lesznek kora nyári gidácskák is.

 A kecskeház belső tere átrendezésre került, az addigi szénarács elment középről az ajtó mögé, és a falra felszereltünk egy sokkal nagyobbat. Így talán mindenki odafér egyszerre és nem fognak veszekedni. A tér is nagyobbnak tűnik így. Az ablak helyére (mert csak zsalugáter van, az ablak rég kitört) rögzítettem két réteg padlószőnyeget, így már huzat se lesz a hideg téli éjszakákon.

 Novemberben pedig bővültünk egy új lakóval, Mallaidh cica személyében. Mallaidh (ejtsd: Molly) az anyukájával és egy idősebb testvérével érkezett úgy, hogy rendszeresen belefészkelték magukat a szénába éjszakára. A cicamama itthagyta oviban a kiscicát,míg ő vadászott és hordta neki az egereket. Én meg beédesgettem a fejőszobába a kicsikét és letejeztem (lekenyerezés mintájára). Azóta ott tartunk, hogy a testvérkéje rég nem jön, a cicamama se, mert vagy baja esett, vagy új halom cicája van akikkel foglalkozni kell. Mindenesetre úgy tűnik örökbe adta nekem Mallaidh-t, akivel már nagyon jóban vagyunk. Sokat nyávog, ami inkább sírásra emlékeztet, mert kéri a törődést. Persze kap minden nap tejecskét, most már csak boltit, mert a kecske kifogyott. Tápot is eszik, de fog magának egeret, tehát megdolgozik a lakhatásért. Ő egy kis rövid lábú tündérke:
 Szóval a banda pocakosodik, a játékosok rugdalóznak, a kecskemamák és a kecskepapa imádja a zabosbükkönyt. A havat még mindig nem szeretik, amíg el nem kezdett olvadni, addig csak az én unszolásomra voltak hajlandóak egyáltalán ránézni. Ezután majd jelentkezem az esetleges további fejleményekkel. Ja, és 2015 a kecske éve! ;)